2010. október 28., csütörtök
Rajzok tőlem :)
Az elmúlt pár nap
Hú hát most jó hosszan fogok mesélni mert van mit. Nem is keveset.
Na kezdjük akkor ott hogy 10.23. Szombat.
Úgy terveztük, hogy lemegyünk a B épületbe ( a mi kis kocsmánk, nevet nem mondok, ez nem reklám ). Ugye nem rég ott megismerkedtünk egy társasággal akikkel elvoltunk, szóval úgy terveztük most is velük leszünk el. Nem terveztünk túlságosan ferde estét, még is annak sikerült...
Szóval lementünk, először csak beszélgettünk, arra még bíz én tisztán emlékszem... Aztán a Smile barátunkkal én elmentem egy kis sétára és elszívtunk egy kis örömöt... hát utána már mondanom sem kell jól éreztem magam. Addigra már ott tartottunk, hogy Piroska barátném már jó pár körön túl volt...és az a legszebb, hogy senki nem tudja mit is csinált konkrétan...
Szóval ezek után nekem még volt találkozóm némi kis anyaggal... nem részletezem, a lényeg az hogy ki voltam már rendesen és utóbbi állítások alapján többször is beszéltem Nath-tel telón. Jó az még oké, hogy én erre nem emlékszem, de mindenesetre érdekes beszélgetés volt...
" - Szeretlek. - mondtam neki én, és vártam a választ, mire valami nevetés félét kaptam és még mielőtt válaszolhatott volna megint megszólaltam. - Jó, akkor utállak.
- Igen én szeretlek nagyon - jött egy kicsit később a válasz - de miért utálsz? "
Na szóval ez így érdekes lehetett, nem tudom.
A következő emlékképem az, hogy megint vele beszélgetek telón, és egy nagyon durva, bár poénnak szánt kijelentés hagyja el a száját.
" - Hallod, te nem akarsz fizetni azért, hogy megdugjalak? - hallom meg a kérdést és egy pillanat alatt kitisztul a fejem és csak pislogok a kérdés hallatán.
- Elmehetsz a faszomba! - nyögöm ki aztán az első gondolatom és lapozok, leteszem a telefont, és közben próbálom levakarni magamról a sárccot, aki ha jól emlékszem az este folyamán nem egyszer matatott a számban, mondjuk tök fölöslegesen, nem csókoltam vissza..."
Ezek után, mondanom sem kell, hogy teljes volt a kiborulás, ezt egy velősen megfogalmazott sms követte Naht felé, ami aztán minden volt csak elegáns nem.
Ezek után jött csak aztán megint a hadd el hadd, de nem részletezem, viszont valami miatt még is úgy érzem, hogy valóban aggódott és szarul volt miután megkapta az smst. Ugyan is bár tudta, hogy csak másnap nézem meg üzenetet küldött nekem msnre.
" - szijjah
- hallod...am kb nem csináltunk semmit vágod?és azt a dugásos cumót is csak viccből mondtam de ezt tudhatnád...
- csak aggódom érted és nem szeretném ha ilyeneket csinálnál és bajod esne...
- nagyon nem szeretném
- kérlek szépen h ne csináld ezt
- kajak ha nem fogom ha te nem teszed
- nagyon aggódom érted
- remélem nem lesz semmi bajod
- és tényleg csak viccvolt és nem csináltunk am semmit
- sajnálom és nem szeretném ha emiatt haragudnál rám:(
- remélem tényleg nincs bajod és jól vagy
- am geci rosszul esett amikor mondtad nem tudom h emlékezni fogsz e rá h smároltál valakivel meg hogy milyen jó h beszívtál meg be i...tál
- vágod...áhhh ezt nem lehet leírni:S:(
- geci rosszul esett és nagyon aggódtam érted
- és vágod....ez az én hibám...sajnálom
- többet nem fogok ilyet csinálni
- miattam soha nem többé nem fogsz semmi ilyet csinálni
- sajnálom... "
Ezek után megint úgy éreztem, hogy nem lesz gáz, tényleg...
És egy ideig nem is volt. körülbelül három napig.
A folytatás, az újjabb kibukás tegnap volt, azaz 10.27. én...
Mondtam neki, hogy várjon már meg mert még faktom lesz, addig üljön be nyugodtan. Hát beült. Most már úgy vagyok vele, h bár ne ült volna be.
Az még hagyján, hogy a terem tőlem legtávolabbi pontján foglalt helyet, azt kellett néznem, hogy 90 percen keresztül egy másik csajt nézett. Aztán, folytatódott azzal a történet, hogy a hazaúton a buszon, ugyan az volt. Még csak rám se nézett nagyon... Aztán mikor leszálltunk, mondtam neki, hogy én busszal hátra megyek, mert ugye az építkezést meg kell kerülni, de így 8 óra után már mindenhez volt erőm csak sétálni nem. És mondjuk nem is szoktunk sétálni, mert mindig busszal megyünk hátra. Erre ő, ő elkíséri a lányt és inkább sétál. Még sem tudtam neki azt mondani, hogy akkor bazd meg, még jó hogy engem vártál meg!, nem én szépen csendben hátra mentem busszal.
Ott bevártam őt, és míg vártam pont hívott bátyám telón. Miközben beszéltem neki úgy az egész napomról komolyan elsírtam magam. És akkor még este megkérdezte, hogy most megint mi bajom van. a Válasz tőlem a szokásos volt: " Nyugi Nath, semmi bajom..."
Ma pedig már megint minden a régi volt, de még sem. Mert eldöntöttem, hogy nem fogok várni rá és elég hidegen viselkedtem... Szerintem ez a megoldás ha valaki ki akar tépni valakit a szívéből... meglátjuk nekem sikerül e. Minden esetre itt van még egy versike bezárólag, ami saját alkotás:
" Ködös, havas, fagyos és hideg
ilyen lettem én is: végtelenül rideg.
A lelkembe újra a sötét tél költözött
a nyári tűz kihunyt és kabátba öltözött.
Elmúlt az a világ mi belül oly érzelmes...
rájöttem arra hogy ez nem éppen értelmes.
Persze ebben nem az értelem a fontos
hogyan lett az egész, miért épp pont most?
Darabokban fagyott meg összetört szívem
Na kezdjük akkor ott hogy 10.23. Szombat.
Úgy terveztük, hogy lemegyünk a B épületbe ( a mi kis kocsmánk, nevet nem mondok, ez nem reklám ). Ugye nem rég ott megismerkedtünk egy társasággal akikkel elvoltunk, szóval úgy terveztük most is velük leszünk el. Nem terveztünk túlságosan ferde estét, még is annak sikerült...
Szóval lementünk, először csak beszélgettünk, arra még bíz én tisztán emlékszem... Aztán a Smile barátunkkal én elmentem egy kis sétára és elszívtunk egy kis örömöt... hát utána már mondanom sem kell jól éreztem magam. Addigra már ott tartottunk, hogy Piroska barátném már jó pár körön túl volt...és az a legszebb, hogy senki nem tudja mit is csinált konkrétan...
Szóval ezek után nekem még volt találkozóm némi kis anyaggal... nem részletezem, a lényeg az hogy ki voltam már rendesen és utóbbi állítások alapján többször is beszéltem Nath-tel telón. Jó az még oké, hogy én erre nem emlékszem, de mindenesetre érdekes beszélgetés volt...
" - Szeretlek. - mondtam neki én, és vártam a választ, mire valami nevetés félét kaptam és még mielőtt válaszolhatott volna megint megszólaltam. - Jó, akkor utállak.
- Igen én szeretlek nagyon - jött egy kicsit később a válasz - de miért utálsz? "
Na szóval ez így érdekes lehetett, nem tudom.
A következő emlékképem az, hogy megint vele beszélgetek telón, és egy nagyon durva, bár poénnak szánt kijelentés hagyja el a száját.
" - Hallod, te nem akarsz fizetni azért, hogy megdugjalak? - hallom meg a kérdést és egy pillanat alatt kitisztul a fejem és csak pislogok a kérdés hallatán.
- Elmehetsz a faszomba! - nyögöm ki aztán az első gondolatom és lapozok, leteszem a telefont, és közben próbálom levakarni magamról a sárccot, aki ha jól emlékszem az este folyamán nem egyszer matatott a számban, mondjuk tök fölöslegesen, nem csókoltam vissza..."
Ezek után, mondanom sem kell, hogy teljes volt a kiborulás, ezt egy velősen megfogalmazott sms követte Naht felé, ami aztán minden volt csak elegáns nem.
Ezek után jött csak aztán megint a hadd el hadd, de nem részletezem, viszont valami miatt még is úgy érzem, hogy valóban aggódott és szarul volt miután megkapta az smst. Ugyan is bár tudta, hogy csak másnap nézem meg üzenetet küldött nekem msnre.
" - szijjah
- hallod...am kb nem csináltunk semmit vágod?és azt a dugásos cumót is csak viccből mondtam de ezt tudhatnád...
- csak aggódom érted és nem szeretném ha ilyeneket csinálnál és bajod esne...
- nagyon nem szeretném
- kérlek szépen h ne csináld ezt
- kajak ha nem fogom ha te nem teszed
- nagyon aggódom érted
- remélem nem lesz semmi bajod
- és tényleg csak viccvolt és nem csináltunk am semmit
- sajnálom és nem szeretném ha emiatt haragudnál rám:(
- remélem tényleg nincs bajod és jól vagy
- am geci rosszul esett amikor mondtad nem tudom h emlékezni fogsz e rá h smároltál valakivel meg hogy milyen jó h beszívtál meg be i...tál
- vágod...áhhh ezt nem lehet leírni:S:(
- geci rosszul esett és nagyon aggódtam érted
- és vágod....ez az én hibám...sajnálom
- többet nem fogok ilyet csinálni
- miattam soha nem többé nem fogsz semmi ilyet csinálni
- sajnálom... "
Ezek után megint úgy éreztem, hogy nem lesz gáz, tényleg...
És egy ideig nem is volt. körülbelül három napig.
A folytatás, az újjabb kibukás tegnap volt, azaz 10.27. én...
Mondtam neki, hogy várjon már meg mert még faktom lesz, addig üljön be nyugodtan. Hát beült. Most már úgy vagyok vele, h bár ne ült volna be.
Az még hagyján, hogy a terem tőlem legtávolabbi pontján foglalt helyet, azt kellett néznem, hogy 90 percen keresztül egy másik csajt nézett. Aztán, folytatódott azzal a történet, hogy a hazaúton a buszon, ugyan az volt. Még csak rám se nézett nagyon... Aztán mikor leszálltunk, mondtam neki, hogy én busszal hátra megyek, mert ugye az építkezést meg kell kerülni, de így 8 óra után már mindenhez volt erőm csak sétálni nem. És mondjuk nem is szoktunk sétálni, mert mindig busszal megyünk hátra. Erre ő, ő elkíséri a lányt és inkább sétál. Még sem tudtam neki azt mondani, hogy akkor bazd meg, még jó hogy engem vártál meg!, nem én szépen csendben hátra mentem busszal.
Ott bevártam őt, és míg vártam pont hívott bátyám telón. Miközben beszéltem neki úgy az egész napomról komolyan elsírtam magam. És akkor még este megkérdezte, hogy most megint mi bajom van. a Válasz tőlem a szokásos volt: " Nyugi Nath, semmi bajom..."
Ma pedig már megint minden a régi volt, de még sem. Mert eldöntöttem, hogy nem fogok várni rá és elég hidegen viselkedtem... Szerintem ez a megoldás ha valaki ki akar tépni valakit a szívéből... meglátjuk nekem sikerül e. Minden esetre itt van még egy versike bezárólag, ami saját alkotás:
" Ködös, havas, fagyos és hideg
ilyen lettem én is: végtelenül rideg.
A lelkembe újra a sötét tél költözött
a nyári tűz kihunyt és kabátba öltözött.
Elmúlt az a világ mi belül oly érzelmes...
rájöttem arra hogy ez nem éppen értelmes.
Persze ebben nem az értelem a fontos
hogyan lett az egész, miért épp pont most?
Darabokban fagyott meg összetört szívem
2010. október 22., péntek
Szép idézetek Piroska barátnénktól 2
| Ezernyi oldalt is tele tudnék írni, hogy elmondjam az érzéseim, de akkor sem értenéd, úgyhogy inkább szó nélkül megyek most el, csak egy apró hangot hagyva magam mögött...ahogy a szívem a földre zuhan és összetörik.Mert fáj, ha rám nézel fáj, ha a közelemben vagy, ha meglátlak, ahogy a korodbeli fiúkkal bohóckodsz. Utálom magam amikor nem bírom ki és hozzád érek. Fáj, amikor rám mosolyogsz, amikor meglátom a csillogást a szemedben vagy csak egyszerűen látom, hogy milyen vicces amikor mérges vagy valamiért. Megrémít a szeretet amit néha mintha látnék a szemedben. . De ezen érzések közül a legrémisztőbb az amit én érzek:hogy amikor rám mosolyogsz, a szívem megremeg. Amikor nem velem beszélgetsz , megszakad. Amikor úgy érzem, hogy szeretsz,legszívesebben magamhoz szorítanálak és soha nem engednélek el. Néha elegem van az egészből, de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz. De mégis az egész az én hibám. Mert szeretlek, amit tudom,hogy nem lehet. . ez a legnyomorúságosabb az egészben. . Hogy soha nem szerethettem volna beléd. Sajnálom... |
Pár hónappal ezelőtt
Nos ahogy ígértem, itt is van az a bizonyos előzmény amely elindította a lavinát...
... Az egész a nyárral kezdődött. Nagyon jóban lettünk Piroskával és sok időt töltöttünk együtt. Ekkor kezdtem el dolgozni egy gyorsétteremben. Pont a munka előtt szakítottam a párommal így belevetettem magam az életbe. Az eredmény az lett ezzel, hogy összejöttem az egyik munkatársammal akit mi már csak úgy említünk hogy Sid.
Nagyon jól megvoltunk buli-meló-pihenés. Ebből állt a nyár.
Tényleg minden maga volt s csoda, nagyon boldog voltam, hiszen minden klappolt. Nem csak a szerelem, a barátok is és minden.
De ahogy eljött a szeptember, minden a feje tetejére állt.
Az egész úgy kezdődött, vagy inkább folytatódott, hogy ugye Piroska, én és Dancs adtuk az osztály hangját. De nem is itt kezdődtek a problémák. Új év, új kezdetek és új osztálytársak. Ekkor került a képbe Nath.
Mit is mondhatnék róla, az első két héten még csak egymáshoz sem szóltunk, így minden ment a régi kerékvágásban.
Csak hogy ez rövid idő alatt nagyon megváltozott. Egyre többet beszéltünk, egyre inkább közel kerültünk egymáshoz, míg azt mondhattuk, hogy barátok vagyunk. Csak hogy ez nem igen tetszett a páromnak, aki nem tudott megbízni bennem és akárhogy próbáltam meggyőzni, nem hitte el hogy Nath és én csak jó barátok lettünk. Egyre több lett köztünk a feszültség, sokat veszekedtünk, és talán ennek volt köszönhető, hogy a barátságunk Nath-tel kezdett kissé átalakulni, vonzalommá.
Ekkor jött a csapás. Sid teljesen félreértve a dolgokat, önfejűen szakított velem. Nem is kell mondanom hogy alaposan összetörtem, de mint az később kiderült, ő csak " próbára akart tenni ".
Minden esetre én nem könyörögtem vissza magam, így útjaink végleg elváltak, és idő közben Nath is szakított akkori partnerével. Mindketten szabadok lettünk.
Ahogy telt az idő, a vonzalom egyre erősebb lett, de még sem történt semmi...
És akkor most elérkeztünk a jelenhez. Hiszen még mindig ott tartunk hogy nem történt semmi. Talán nem is fog történni semmi. De addig kerülgetjük a forró kását. Oly annyira, hogy idő közben azon kaptam magam, hogy megint szerelmes vagyok...
... Az egész a nyárral kezdődött. Nagyon jóban lettünk Piroskával és sok időt töltöttünk együtt. Ekkor kezdtem el dolgozni egy gyorsétteremben. Pont a munka előtt szakítottam a párommal így belevetettem magam az életbe. Az eredmény az lett ezzel, hogy összejöttem az egyik munkatársammal akit mi már csak úgy említünk hogy Sid.
Nagyon jól megvoltunk buli-meló-pihenés. Ebből állt a nyár.
Tényleg minden maga volt s csoda, nagyon boldog voltam, hiszen minden klappolt. Nem csak a szerelem, a barátok is és minden.
De ahogy eljött a szeptember, minden a feje tetejére állt.
Az egész úgy kezdődött, vagy inkább folytatódott, hogy ugye Piroska, én és Dancs adtuk az osztály hangját. De nem is itt kezdődtek a problémák. Új év, új kezdetek és új osztálytársak. Ekkor került a képbe Nath.
Mit is mondhatnék róla, az első két héten még csak egymáshoz sem szóltunk, így minden ment a régi kerékvágásban.
Csak hogy ez rövid idő alatt nagyon megváltozott. Egyre többet beszéltünk, egyre inkább közel kerültünk egymáshoz, míg azt mondhattuk, hogy barátok vagyunk. Csak hogy ez nem igen tetszett a páromnak, aki nem tudott megbízni bennem és akárhogy próbáltam meggyőzni, nem hitte el hogy Nath és én csak jó barátok lettünk. Egyre több lett köztünk a feszültség, sokat veszekedtünk, és talán ennek volt köszönhető, hogy a barátságunk Nath-tel kezdett kissé átalakulni, vonzalommá.
Ekkor jött a csapás. Sid teljesen félreértve a dolgokat, önfejűen szakított velem. Nem is kell mondanom hogy alaposan összetörtem, de mint az később kiderült, ő csak " próbára akart tenni ".
Minden esetre én nem könyörögtem vissza magam, így útjaink végleg elváltak, és idő közben Nath is szakított akkori partnerével. Mindketten szabadok lettünk.
Ahogy telt az idő, a vonzalom egyre erősebb lett, de még sem történt semmi...
És akkor most elérkeztünk a jelenhez. Hiszen még mindig ott tartunk hogy nem történt semmi. Talán nem is fog történni semmi. De addig kerülgetjük a forró kását. Oly annyira, hogy idő közben azon kaptam magam, hogy megint szerelmes vagyok...
2010. október 20., szerda
Szép idézetek Piroska barátnénktól első rész
"Nem tehetek róla, még mindíg szeretlek, Pedig mindenki azt mondja, felejtselek el Téged. Én tudom, hogy ők mondják az igazat, De hát az ember csak a szívére hallgat. Nem tudlak elfeledni, pedig tudom, sosem leszel enyém, Ébren álmodni, s felébredni, ez vagyok én. Kívülről olyan kemény vagy, mint a jég, De benned még a gyermekkor él. Ezért a jégcsapot felolvasztani nem tudom, Pedig ha elolvadna, elmúlna minden bánatom. Muszáj lenne elfelejtenem Téged, de nem tudlak, Mert valami, ami benned van, fogva tart. A haverok, a barátok mind ellene vannak, De mit tegyek, porba döntsem álmaimat? Igen, ezt kell tennem, akárhogy is fáj, Mert a meséből nem lesz más, csak magány. A szívem darabokra tört, mint egy üvegpohár, Megragasztani senki se tudja már. De talán egyszer a pohár újra pohár lesz, S talán egyszer a szívem is nyíló rózsa lesz. Újra tudni fog érezni, Szerelmet szerelemért adni. Mint a nyíló rózsa a kertben, Így zárul be a fejezet: csak mi ketten. Elfelejtettük ezt az álmot, Cserébe mást kaptam: a valóságot!"
"Ahogy lassan felnövünk, megtanuljuk, hogy az az ember is (akitől nem is várjuk) okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!"
" Egyszer majd te leszel az én helyemben… Fájni fog. Ezt garantálhatom… Nem lesz halálos, de azt kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik szeretném első sorból nézni. Nem foglak sajnálni. Még csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak nézem ahogy arra vársz, hogy valaki betapasztja az űrt a szíveden, amit egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te vagy. Nem fogok beléd rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a végső csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt. Akármit is tettél velem, még mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni, ezért kérlek, ne keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne mondd, hogy szeretsz. Nem akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis zugába és elfelejteni, hogy valaha is léteztél…+
"Ahogy lassan felnövünk, megtanuljuk, hogy az az ember is (akitől nem is várjuk) okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!"
" Egyszer majd te leszel az én helyemben… Fájni fog. Ezt garantálhatom… Nem lesz halálos, de azt kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik szeretném első sorból nézni. Nem foglak sajnálni. Még csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak nézem ahogy arra vársz, hogy valaki betapasztja az űrt a szíveden, amit egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te vagy. Nem fogok beléd rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a végső csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt. Akármit is tettél velem, még mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni, ezért kérlek, ne keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne mondd, hogy szeretsz. Nem akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis zugába és elfelejteni, hogy valaha is léteztél…+
A jelenlegi állás
Kezdetek
Az lesz a legjobb ha rögtön az elején...ami jelen esetben a közepe - kezdem. Egy átlagos kőbányai gimnázium átlagos diákjai vagyunk. Én meg a többiek, akiket később megismertek, nem teszünk mást minthogy iskolába járunk, próbálunk teljesíteni és bulizni járunk. Átlagosak vagyunk.
De még sem. Mert semmi sem olyan egyszerű, hogy átlagos vagy nem. Minden túl bonyolult és a mi életünk a 11. évfolyamba lépéssel kezdett el bonyolódni... Legalább is az enyém.
Mi, én és Piroska annyira nem voltunk jóban két éven keresztül, de nyáron sokat lógtunk együtt és szinte elválaszthatatlanok lettünk. Aminek nagyon örülök. Dancs pedig mindig is. 9. től kezdve része volt a mindennapoknak.
Nos mint azt mondtam, a dolgok igazán szeptemberben kezdtek el bonyolódni.
A mi hármunk barátsága egyre jobban kiütközött, és hogy mit ne mondjak egy idő után már feszültséget is keltett az osztályban. S ezzel egy időben indult el valami egészen végzetes dolog.
Az osztály bővült egy két emberrel és az egy két ember között ott van Nath is, aki fenekestől felborította a rendet az életemben. Hogy hogyan? A kíváncsiskodók megtudhatják a következő bejegyzésből, aminek a címe az lesz, hogy néhány héttel ezelőtt...
Az lesz a legjobb ha rögtön az elején...ami jelen esetben a közepe - kezdem. Egy átlagos kőbányai gimnázium átlagos diákjai vagyunk. Én meg a többiek, akiket később megismertek, nem teszünk mást minthogy iskolába járunk, próbálunk teljesíteni és bulizni járunk. Átlagosak vagyunk.
De még sem. Mert semmi sem olyan egyszerű, hogy átlagos vagy nem. Minden túl bonyolult és a mi életünk a 11. évfolyamba lépéssel kezdett el bonyolódni... Legalább is az enyém.
Mi, én és Piroska annyira nem voltunk jóban két éven keresztül, de nyáron sokat lógtunk együtt és szinte elválaszthatatlanok lettünk. Aminek nagyon örülök. Dancs pedig mindig is. 9. től kezdve része volt a mindennapoknak.
Nos mint azt mondtam, a dolgok igazán szeptemberben kezdtek el bonyolódni.
A mi hármunk barátsága egyre jobban kiütközött, és hogy mit ne mondjak egy idő után már feszültséget is keltett az osztályban. S ezzel egy időben indult el valami egészen végzetes dolog.
Az osztály bővült egy két emberrel és az egy két ember között ott van Nath is, aki fenekestől felborította a rendet az életemben. Hogy hogyan? A kíváncsiskodók megtudhatják a következő bejegyzésből, aminek a címe az lesz, hogy néhány héttel ezelőtt...
Néhány kép rólunk
Egy kis bemutatkozás
Sziasztok!
Először is mielőtt elindul a móka talán jó lenne, ha mindenki tudná, hogy végül is kikről van elsősorban szó. Ugyan is ez lenne a lényeg...
Kezdjük akkor velem. Természetesen elég ha mindenki Bettyként ismer, ez még bőven sok is. 17 éves vagyok, gimnazista, jelenleg pesten lakom és tanulok, sok barátom van, kicsit őrült vagyok, és jelenleg egyedülálló, singli csaj. Az élet már meggyötört eléggé, de még mindig talpon vagyok és aki ismer az pont ezt becsüli bennem. Ez vagyok én :)
A kis történetünk másik főszereplője egyik legjobb barátnőm, akit közkívánatra csak Piroskának fogok szólítani. Ő aztán egy zűrös személyiség és igazán őrült is :) De ettől függetlenül egy kiváló ember és egy nagyon jó barát is egyben. De erre majd ti olvasók is hamar rá fogtok jönni.
Aztán tovább lapozva máris egy másik nagyon jó barátomhoz érkezünk. Dancs ( igazából Dániel ) is szerves része a társaságnak, aki nélkül nem buli a buli és aki nélkül el lennénk veszve. Nem csak jó barát, de egyben nagyon értelmes ember is, aki mindig tudja, hogy kell megnevettetni a másikat. Egyszóval ő is egy kincse a társaságnak :)
Rajtunk kívül persze még jó páran vannak, de egyelőre legyen elég ennyi. A többi szereplőnket úgy is meg fogjátok ismerni ha követitek az eseményeket :)
Először is mielőtt elindul a móka talán jó lenne, ha mindenki tudná, hogy végül is kikről van elsősorban szó. Ugyan is ez lenne a lényeg...
Kezdjük akkor velem. Természetesen elég ha mindenki Bettyként ismer, ez még bőven sok is. 17 éves vagyok, gimnazista, jelenleg pesten lakom és tanulok, sok barátom van, kicsit őrült vagyok, és jelenleg egyedülálló, singli csaj. Az élet már meggyötört eléggé, de még mindig talpon vagyok és aki ismer az pont ezt becsüli bennem. Ez vagyok én :)
A kis történetünk másik főszereplője egyik legjobb barátnőm, akit közkívánatra csak Piroskának fogok szólítani. Ő aztán egy zűrös személyiség és igazán őrült is :) De ettől függetlenül egy kiváló ember és egy nagyon jó barát is egyben. De erre majd ti olvasók is hamar rá fogtok jönni.
Aztán tovább lapozva máris egy másik nagyon jó barátomhoz érkezünk. Dancs ( igazából Dániel ) is szerves része a társaságnak, aki nélkül nem buli a buli és aki nélkül el lennénk veszve. Nem csak jó barát, de egyben nagyon értelmes ember is, aki mindig tudja, hogy kell megnevettetni a másikat. Egyszóval ő is egy kincse a társaságnak :)
Rajtunk kívül persze még jó páran vannak, de egyelőre legyen elég ennyi. A többi szereplőnket úgy is meg fogjátok ismerni ha követitek az eseményeket :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)